Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Funkciók


A Mikó-vár (egyéb nevein Mikóújvár, Mikó vára, Szeredavár, Csíkszeredai vár; románul Cetatea Mikó) késõ reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége. Építõje neve után Mikó-várnak, vagy ahogyan a korabeli dokumentumokban megjelenik, Mikóújvárnak nevezték.
A várárok maradványaival együtt mûemlékként van nyilvántartva.

Szent Ágoston templom – Csíkszereda az 1968-as területi átrendezés következtében, az addig hat-hétezres – kizárólag magyarlakta – város közel 50 ezer lélekszámú megyeszékhellyé duzzadt, amelynek ma is több mint 40 ezer magyar katolikus híve van. Eltûntek a kertes házak, és a lakosság tömbházakba kényszerült. Ez természetszerû kihatással volt az egyház életére is. A 17. században épült, két–háromszáz hívõ befogadására alkalmas templom kicsinek bizonyult, és az új városnegyedek is távol kerültek az egyházközség szívétõl. Ennek az égetõ kérdésnek a megoldására már dr. Jakab Antal püspök, majd Bálint Lajos érsek tett lépéseket, de a város pasztorációs szempontból oly fontos és sürgetõ megosztása dr. Jakubinyi György érsekre hárult, aki a 213/1995. rendelkezésével létrehozta a Szent Ágoston plébániát, Pénzes Józsefet nevezve ki annak plébánosává. Azóta „élõ kövek, élõ lelkek” égisze alatt felépült az 1200 személy befogadására alkalmas templom, és a közösség is formálódik. A templom szentelését nagy sikerként éli meg a közösség (2009. augusztus 29.).

Református templom - Az egyházközség presbitériuma egy 3000 aláírásból álló listát nyújtott át Hegyi István lelkipásztornak, melyben kérik egy református templom felépítését a gyülekezet megnövekedett lélekszámára hivatkozva. A 3000 négyzetméteres telket a város biztosította úgy, hogy az egyházközség visszatérítette a területen megkezdett beruházások értékét az illetékeseknek. A terveket Keresztes Szabolcs helyi tervezõmérnök készítette díjmentesen. Az építkezés 1990-ben indult és 2000-ben fejezõdött be, mely esztendõ õszén Csiha Kálmán püspök avatta fel az új hajlékot.Az építést a csíkszeredai építõvállalat végezte, Arcfalvi Béla presbiter-mérnök felügyelete alatt. A templom 32 m hosszú, 17 m széles és 600 ülõhely van benne. A torony külön van építve a templomtesttõl.

Lázár-kastély - Története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu elsõ írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina volt, õ iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg MarosillyénBethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bõvítették, bástyákat és védõfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett.1658. szeptember 6-án itt gyõzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörõ tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibõvítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki támogatta még hadmûveletekkel is a kurucokat. 1707-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár elõtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül1842-ben egy tûzvészben dõlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erõteljes pusztulásnak indult.
Minden jog fenntartva Hargita Megye Tanácsa - 2013


Investim în viitorul tău! Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional regional şi finanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvolatare Regională.
www.inforegio.ro
Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia oficială a Uniunii Europene şi a Guvernului României.
Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro.